Érdekérvényesítés és folyamatos párbeszéd Veszprémben

Én azt mondom, a kommunista kurva anyátokat. Leszartátok volna Veszprémet újabb 4 évig, ha nem kellene választásokat tartani itt újra. A narancsbarmok meg bőszen szavaznak, mert még a szart is megeszik a kezetekből. Megérdemlünk titeket, mi segghülye magyarok....

Hajrá Veszprém! Hajrá magyarok!

Lehet hogy a Fideszben több a volt MSZMP-s mint az összes más pártban.

Azon gondolkodtam, hogy miért védik sikongatva a fideszesek ezt a komcsi csávót. Nos, azért mert Kádár alatt is ez volt a legelborultabb kommunista megye, a rettegett Veszprém megye. 1958. január 9-én végezték ki Brusznyai Árpád klasszika-filológust, középiskolai tanárt, aki a Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács vezetőjeként vett részt az 1956. október 23-a utáni eseményekben, és az MSZMP megyei első titkárának, Pap János későbbi belügyminiszternek a közbeavatkozása nyomán került hóhérkézre. Az ítélethirdetés után két héttel, november 2-án az MSZMP Veszprém megyei első titkára, Pap János levelet írt Domokos Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, melyben – „a megye kommunistáinak és dolgozóinak hangulatára” hivatkozva – a kiszabható legsúlyosabb büntetést kérte Brusznyai Árpád fejére. E közbeavatkozás nyomán az ügy a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa elé került, ahol teljesült Pap János kívánsága, ugyanis a bírák – 3:2 arányban – a kegyelmi felterjesztés ellen szavaztak. Jóllehet, az eljárás során Moravcsik professzor és Kodály Zoltán is igyekezett közbenjárni a klasszika-filológus érdekében, erőfeszítéseik kudarcot vallottak: 1958. január 9-én Brusznyai Árpádot felakasztották, akinek személyében egy kiváló férfi és egy ígéretes pálya előtt álló tudós szállt sírba. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1958_januar_9_brusznyai_arpad_kivegzese/ És most nézzük meg, hogy ki alatt lett hithű kommunista Némedi elvtárs: Bárhonnan is érkezik a szomjas vándor Veszprémbe, ha mást nem is, a húszemeletest, népszerűbb nevén a „papjánosfaszát” már messziről látja. Mondják, hogy amikor építették, úgy a felénél megsüllyedt, vasbetonnal újra meg kellett erősíteni az alját, ami majdnem többe került, mint az egész. No de ki is volt Pap János? Ő volt 1957-től 1986-ig (ha jól emlékszem) élet és halál ura Veszprémben. Ő volt az, aki 1957-ben mint belügyminiszter-helyettes utánanyúlt Brusznyai Árpádnak, a helyi 56-os események vezetőjének, és kivégeztette. „Első körben” életfogytiglant kapott, a hatvanas évek közepén szabadulhatott volna. Azt is mesélik, rossz alvó volt Pap János. Hívatta éjfélkor a sofőrjét, nézte az alvó várost, és közben a régi épületekre bökve üvöltözött: „Ezt is lerombolom! Azt is!” Állítólag a Levéltár helyére is ilyen szörnyűséget tervezett építtetni. Miután leváltották, Pestre költözött. Állandóan betörték házának ablakát. Politikai menedékjogot kért és kapott Svédországban, ahol a lánya élt akkoriban, és lehet, él ma is. De nem ment ki. Agyonlőtte ágyban fekvő, súlyosan beteg feleségét, aztán végzett magával is. A fegyvert állítólag Thürmer Gyula fiától kérte kölcsön. Nem értette meg új időknek új dalait. A ház ablakait, ahol lakott, még jóval a halála után is beverték, pedig a tulajdonosok kiírták: „Már nem Pap János lakik itt”. Állítólag a biztosítók nem akartak biztosítást kötni az ablakokra. A kocsmába, ahova járok, azt szokták mondani, amíg a húszemeletes áll, addig Pap János szelleme itt röpdös körülöttünk és eloszlik helyi politikusaink lelkében. Kinek-kinek az alkata szerint. http://www.litera.hu/hirek/foljegyzesek-a-pap-lukbol-1